Vendégünk Schmitt Pál, Magyarország újonnan megválasztott köztársasági elnöke.

KR: Elnök úr, ön azt mondta a Parlamentben tartott kortesbeszédében, hogy, idézem: „Amikor az országgyűlés az alkotmányt kívánja módosítani, akkor a köztársaság elnökének nincsen lehetősége előzetes normakontrollt kérnie az alkotmánybíróságtól, ezért ebben különösen nagy a felelősség.” Mit értett ez alatt?

Schmitt: Azt hiszem ez teljesen egyértelmű.

KR: Nem igazán. Például kinek van különösen nagy felelőssége az alkotmánymódosítások kapcsán?

Schmitt: Természetesen mindenkinek, mindannyiunknak.

KR: Önnek is?

Schmitt: Igen, nekem mint köztársasági elnöknek is nagy felelősségem van, de mivel alkotmánymódosítás esetén nincsen lehetőségem előzetes normakontrollt kérni, az én felelősségem leginkább szimbolikus. A gyakorlati felelősség az alkotmányozó parlamenti többségé, melynek felelős módon kell élnie a nép által ráruházott hatalommal. Vagyis végső soron a felelősség a népé, a magyar embereké.

KR: Értem. Ha már az alkotmánynál tartunk, ön azt mondta, hogy meg fog bízni a törvényhozásban, és abból fog kiindulni, hogy a meghozott törvények harmóniában lesznek az alkotmánnyal, ezért nem lesz szükség arra, hogy ön azokat ellenőrizze vagy az Alkotmánybíróság elé küldje.

Schmitt: így van. Tökéletesen biztos vagyok benne, hogy a parlamenti többség nem fog alkotmányellenes törvényeket hozni.

KR: De hogy lehet ebben ennyire biztos? Még ha szándékos alkotmánysértések nem is, hibák bármikor előfordulhatnak.

Schmitt: Hogyne. De talán tudja, hogy a jelenlegi országgyűlés a választók felhatalmazásának köszönhetően különleges funkcióval rendelkezik: alkotmányozó parlamentként is működik. Mivel az alkotmányozás épp folyamatban van, meglehetősen értelmetlen volna arról vitatkozni, hogy egy törvény alkotmányos-e vagy sem.

KR: Magyarországnak jelenleg van hatályos alkotmánya. Amíg az országgyűlés nem fogad el új alkotmányt, addig a jelenlegi a mérvadó, a meghozott törvényeknek annak kell megfelelniük, vagy tévedek?

Schmitt: Nem téved. Ugyanakkor a jövőbe kell tekintenünk. Előfordulhat, hogy egy törvény ellentmond a hatályos alkotmánynak, ugyanakkor megfelel a majdaninak. Nekünk elsősorban azt kell szem előtt tartanunk, hogy törvényeink harmóniában legyenek a majdani alkotmánnyal. Mivel sajnos ez az alkotmány még nem készült el, nem is lehet vizsgálni, hogy egy törvény megfelel-e neki. Egyébként az alkotmányozó parlament nép általi felhatalmazásának köszönhetően bármikor módosíthatja az alkotmányt, így bármely törvény alkotmányellenessége könnyedén megszüntethető.

KR: Ezek szerint ön nem ért egyet azzal, hogy a köztársasági elnöknek az alkotmány és az alkotmányosság őreként kell működnie?

Schmitt: De, természetesen egyetértek ezzel, és így is fogok viselkedni. Viszont nem szabad elfeledkezni róla, hogy a köztársasági elnök az alkotmány őre, nem pedig annak valamely korábbi változatáé. Én őrizni kívánom az alkotmányt, méghozzá mindig az aktuális alkotmányt. Ha az alkotmányozó parlament bármikor úgy dönt, hogy módosítja az alkotmányt, én mindig a módosított alkotmányt fogom őrizni.

KR: Azt is mondta, hogy ön nem kíván a kormány ellensúlyaként funkcionálni, mert az az ellenzék feladata.

Schmitt: Pontosan.

KR: Jelenleg a magyar parlamentben az ellenzék gyakorlatilag nem rendelkezik befolyással, mivel a kormányzó pártok kétharmados többségben vannak. Így az ellenzék aligha képes ellensúlyt képezni. Nem gondolja, hogy egy ilyen helyzetben a köztársasági elnöknek mégis be kellene töltenie az ellensúly szerepét?

Schmitt: Nem gondolom. A Parlament összetételét a legutóbbi országgyűlési választások határozták meg, vagyis a népakarat. A Fidesz-KDNP pártszövetség a választók akaratából szerzett alkotmányozó többséget, az ellenzék pedig a nép akaratából szorult ilyen gyenge pozícióba. A nép akaratának értelmében az alkotmányozó pártszövetség ellenzéki ellensúly nélkül tevékenykedhet, nekem pedig sem erkölcsi alapom, sem szándékom nincsen a magyar nép akaratát figyelmen kívül hagyni, ne adj’ Isten felülbírálni.

KR: Azt is mondta a beszédében, hogy a szabadság és a demokrácia azonosak a renddel. Ezt kifejtené bővebben?

Schmitt: Kérem, ez rendkívül egyszerű. Mint tudja, rend a lelke mindennek. Rend nélkül nem lehet szabadság és demokrácia, csak anarchia.

KR: Egyesek szerint a túlzott rendpártiság végül diktatúrához vezet. Ön nem tart attól, hogy a Fidesz, mely gyakorlatilag korlátlan hatalommal bír, a rendcsinálás közben diktatúrába vezeti az országot?

Schmitt: Ez badarság. Az alkotmány, melynek én őre vagyok, garantálja, hogy Magyarországon a szabadság és a demokrácia alapelvei érvényesüljenek.

KR: Egyesek rossz szemmel nézik, hogy ön a Fidesz tagjaként és Orbán Viktor bizalmasaként lett köztársasági elnök. Képes lesz pártoktól független köztársasági elnöknek lenni?

Schmitt: Hogyne. Hűségem kizárólag a magyar embereké, őket szolgálom, nem pedig pártokat. Egyébként Fidesz-tagságomról le is fogok mondani.

KR: Ugyanakkor azt mondta, hogy az elnököt munkájában a kollektív bölcsesség segítheti, vagyis a parlamenti pártokkal való egyeztetés. Mivel a Parlamentben a Fidesz kétharmados többségben van, ez nagyrészt a Fidesszel való egyeztetést jelent. Ezek szerint mégsem lehet pártfüggetlen.

Schmitt: Először is, természetesen az ellenzéki pártok véleményét is meg fogom hallgatni. Másodszor, mindannyian a magyar emberekért vagyunk, az ő akaratukat képviseljük. A parlament összetételéről a magyar emberek döntöttek, vagyis ha én a kétharmados többségben lévő Fidesszel és Orbán Viktor miniszterelnök úrral egyeztetek, akkor valójában a nép akarata szerint járok el.

KR: Ön a Parlamentben azt mondta, hogy a magyar nyelv a szemünk láttára romlik, veszít szépségéből, és ez ellen küzdeni kíván. Említene néhány példát erre a nyelvi romlásra?

Schmitt: A magyar a világ egyik legszebb nyelve, bármit ki tudunk fejezni, méghozzá rendkívül árnyaltan. Az olyan magyartalan kifejezésekre, mint például az újabban elterjedőben lévő „lúzer”, semmi szükség nincsen, csak rontják nyelvünk tisztaságát és magyarságát.

KR: Elnök úr, talán tudja, hogy a jelenlegi magyar szókincsben mindössze körülbelül 400 olyan szó van, amely nem idegen átvétel.

Schmitt: Az teljesen más. Bizonyos szavak már meghonosodtak, magyarrá lettek. Újabb jövevényekre viszont már igazán semmi szükségünk nincsen.

KR: Értem. Azt is hallottuk öntől korábban, hogy a fiatalok nagyon keveset olvasnak, ezen mindenképpen változtatni akar.

Schmitt: Igen. Ismeri a mottómat: ép testben ép lélek, az ép léleknek pedig elengedhetetlen föltétele az olvasottság.

KR: Esetleg kutatásokkal is alá tudja támasztani azt az állítást, hogy a fiatalok manapság nem olvasnak annyit, mint régen? Esetleg olyan kutatással, amely az új médiumokra, például az internetre, mondjuk blogokra is kiterjedt?

Schmitt: Nem, nem tudom. De nagyon remélem, hogy még csak sugallni sem akar olyan badarságot, hogy holmi internetes blogok egy lapon lennének említhetőek Szent István Intelmeivel???

KR: Természetesen ez meg sem fordult a fejemben. Köztársasági elnök úr, köszönöm az interjút, remélem lesz még alkalmunk beszélgetni.

UPDATE: Schmitt Pál egy másik sajtóorgánumnak azt nyilatkozta, hogy a nyelvi purizmus jegyében beszédeiben lehetőség szerint nem fog idegen szavakat használni. Ezzel kapcsolatban utólagos megkeresésünkre elmondta, hogy bemutatkozni sem fog többé, míg nevét Kovács Pálra nem változtatta.