HTML

Képzelt Riport

Komolytalan képzelt riportok élő, holt és fiktív személyekkel, intézményekkel, napszakokkal, tárgyakkal és időjárási jelenségekkel, egyszóval bármivel, amiről elképzelhető, hogy válaszol kérdéseinkre.

Utolsó kommentek

Kádár János a NER-ről

Képzelt Riporter 2010.06.23. 11:11

KR: Kádár úr, mi a véleménye a Fidesz épülő társadalmi és politikai konstrukciójáról, a Nemzeti Együttműködés Rendszeréről?

Kádár: Nagyon örülök neki. Tudja, sok rosszat mondanak manapság a szocializmusról és rólam, jó látni, hogy az örökségem, ha más köntösben is, de továbbél.

KR: Ezek szerint úgy gondolja, hogy a NER megalkotása során a Fidesz vezetői a Kádár-rendszert tekintették mintának?

Kádár: Természetesen nem láthatok a Fidesz vezetőségének fejébe. Arról viszont meg vagyok győződve, hogy Orbán Viktor és munkatársai tájékozott, a történelmet ismerő emberek. És nagyon sok hasonlóság van a szocializmus és a NER közt; mondjuk tanulniuk is lenne még mit tőlünk, de ez köztünk maradjon.

KR: Nagyon érdekel, hogy milyen tanácsokkal tudna szolgálni Orbán Viktoréknak, de először beszéljünk a hasonlóságokról.

Kádár: Hát először is ott van a megtorlás, elszámoltatás kérdése. Ha az ember stabil autoriter rendszert akar építeni, akkor mindenképpen megtorlással kell kezdenie, ahogy a Fidesz is teszi, és tettük mi is az ellenforradalom után.

KR: Manapság forradalomnak szokás hívni…

Kádár: Mindegy, minek szokás hívni. Akkoriban erőt és határozottságot kellett mutatnunk az ’56-os események kapcsán, ezért kénytelenek voltunk kivégezni néhány embert. Legegyszerűbb a Fidesz számára is az lenne, ha kivégezhetnének néhány MSZP-s vezetőt, de erre attól tartok most nincsen lehetőségük. Megtorlásra viszont szükség van. Egyrészt az elrettentő ereje miatt, másrészt szimbolikus jelentősége miatt. Azt mutatja, hogy nem tűrjük az ellenállást, ugyanakkor a megújulást is, hogy most valami gyökeresen új kezdődött, új emberekkel, a régiekkel ezért le kell számolni. Természetesen mindig vannak olyan személyek, akiktől nem lehet olyan egyszerűen megszabadulni, őket meg kell próbálni kevésbé nyilvános, vagy kevés hatalommal járó pozíciókba mozgatni. A mi időnkben ezt kellett tennünk a Rákosi-korszak bizonyos funkcionáriusaival, a NER-ben pedig nyilván ez a sors vár majd sok olyan gazdasági és politikai szereplőre, akik az előző nyolc évben fontos pozíciókat töltöttek be, viszont valamiért nem lehet rajtuk számonkérni semmit.

KR: Mit gondol a hatalom és a média viszonyáról?

Kádár: A média nagyon fontos, lehetőleg a legszélesebb körű irányítás alá kell vonni. Ahogy hallom, a Fidesz az új médiatörvénnyel ilyesmire készül, nagyon helyesen. Mielőtt megjegyezné, nyilvánvaló, hogy a médiát, különösen manapság, nem lehet irányítani, ezért mondtam „lehetőleg legszélesebb körű irányítás”-t. A média a valóság befolyásolásának leghatékonyabb módszere. Az átlagember a társadalom és az állam működéséből alapvetően annyit lát, amit személyes környezetében megfigyelhet, illetve amit a média mutat neki. Ezért nagyon fontos, hogy a média lehetőleg azt a képet közvetítse a lakosság felé, amit mi láttatni akarunk vele.

KR: És milyen képet érdemes láttatni a lakossággal?

Kádár: Alapvetően azt, hogy a hatalom az ő kezében van, azt nagyon szereti hinni a lakosság. Meg kell mondanom, ebből a szempontból kicsit irigylem is a Fideszt a NER-ért.

KR: Miért?

Kádár: Hát nekünk annak idején be kellett érnünk a proletárokkal, tudja, munkásuralom, meg ilyesmi. Nade Nemzeti együttműködés, hát az zseniális! Mi azért mégse mondhattuk, hogy mindenki proletár, a nemzetnek viszont mindenki részese, szóval ez mindenkinek a rendszere, mondom, zseniális. Egyébként az egész ideológia nagyon szépen fölépített, figyelem már évek óta, egészen lenyűgöző. Ugye eleinte az volt, hogy a haza nem lehet ellenzékben. Aztán a Fidesz megnyerte a választásokat, és deklarálták, hogy a haza, a nemzet, mely eddig ellenzékben volt, most forradalmat hajtott végre a szavazófülkékben, hatalomra került, és ezzel létrejött a nemzeti együttműködés rendszere. Nagyon szép ideológiai építkezés, két szempontból is. Egyrészt senki nem vonhatja ki magát alóla, mert ugye a nemzetnek mindenki részese. Másrészt benne van a történelmi szükségszerűség is, ahogy a nemzet a pálfordulás utáni 20 év során ellenzékből hatalomra jutott. Pont olyan, mint a munkásuralom, csak jobb. Ugye a munkásuralom is történelmi szükségszerűségből fakadt, ahogy Marx megírta, a történelem osztályharc, és a munkásság hatalomra kerülésével, és az osztályok megszűnésével ér véget. Ráadásul, ha valaki munkás (és a legtöbb ember akkoriban munkás volt), és munkásuralomban él, akkor semmiféle alapja nincsen panaszkodni.

KR: Nade akkoriban sem a munkásságé volt a hatalom, és most sem a nemzeté. A munkásság és a nemzet elvont fogalmak, nem képesek hatalmat gyakorolni.

Kádár: Éppen ez bennük a szép. Én most itt arról beszélek, hogy hogyan kell stabil társadalami és politikai rendszert létrehozni. Ehhez az a legfontosabb, hogy a lakosság támogassa a rendszert, de legalábbis ne ellenezze. Ezt pedig a legkönnyebben úgy érhetjük el, ha a lakossággal (vagy legalábbis a nagy részével) elhitetjük, hogy a hatalom az ő kezében van. Erre pedig a legalkalmasabbak az olyan elvont fogalmak, melyek kellőképpen megfoghatatlanok, viszont a népességet jól lefedik. Ezért mondom, hogy zseniális a nemzeti együttműködés: a nemzetnek mindenki részese, és ha a nemzet gyakorolja a hatalmat önmagával együttműködésben, akkor logikailag szükségszerű, hogy senki sem mondhat neki ellent. Komolyan, sokkal jobb, mint a munkásuralom.

KR: Azért mindig vannak olyanok, akik ellenzik a rendszert.

Kádár: Természetesen. Arról van szó, hogy a rendszer ellenzőinek nem szabad látszaniuk, mert ami nem látszik, az nincs is. Ezért fontos a média irányítása. És az is nagyon fontos, hogy a rendszer ellenzőinek ne legyen hatalom a kezében. Ezért roppant fontos most a Fidesz számára, hogy az Alkotmánybíróságot a saját embereikkel töltsék fel, illetve, hogy az államigazgatásban is a párthoz hű emberek legyenek. Ezek a lépések ugyan kiválthatják a lakosság nemtetszését, de sajnos megkerülhetetlenek az építkezés jelen fázisában. Viszont legjobb lenne diszkréten intézni az ilyen személycseréket, ebben a Fidesz nem feltétlenül jeleskedik.

KR: Igen, az imént említette, hogy lennének tanácsai a Fidesz számára a NER kiépítéséhez.

Kádár: Úgy látom, hogy túlságosan erőből politizálnak és építkeznek, ami nem jó, mert ellenkezést szülhet, pedig egy rendszer csak akkor lehet stabil, ha nincsen vele szemben ellenállás. Mi a Rákosi-rendszer bukásán tanultuk meg, hogy a lakossággal szemben nem lehet a hatalmat fenntartani. Ezért tettük alapelvünkké, hogy „aki nincs ellenünk, az velünk van”. A Fidesz ezt az elvet a jelek szerint még mindig nem tanulta meg alkalmazni.

KR: Mondana konkrét példákat?

Kádár: Ott van például a köztársasági elnök személye. Ahogy mondtam, az alkotmánybíráknak a párthoz hűségeseknek kell lenniük, mert tényleges hatalom van a kezükben. A köztársasági elnöknek viszont gyakorlatilag semmi hatalma, az általa visszadobott törvényeket az Alkotmánybíróság véleményezi. Ezért fölösleges köztársasági elnöknek pártkatonát megválasztani. Ahogy a jegybank elnökét támadni szintén teljesen fölösleges. Lehetőleg el kell kerülni annak látszatát is, hogy párturalom épül; tehát amikor csak lehetséges, külsős, vagy akár ellenzéki embereket kell olyan pozíciókba juttatni, ahol tényleges hatalommal nem rendelkeznek. Ezáltal a rendszer nyitottnak tűnik, a párt hatalma mégsem gyengül. Általában meg kell próbálni a rendszer ellenzékét becsatornázni a rendszerbe, mert akkor már nem a rendszer ellenzéke lesz, hanem társutas. Ez nagyon fontos. Ahogy maga is mondta, mindig lesznek a rendszernek ellenzői. Viszont ha őket sikerül beterelni a rendszerbe, akkor voltaképpen együttműködésükkel legitimálják a rendszert. Azokat, akikkel szemben ez a stratégia nem alkalmazható, még mindig ki lehet szorítani, el lehet némítani, láthatatlanná lehet tenni. A szocializmus azért volt sikeres és stabil rendszer, mert az emberek alapvetően nem ellenezték. A Fidesznek különösen arra kellene törekednie, hogy minél kevesebben ellenezzék a NER-t, mert 4 év múlva újra választások lesznek. A lakosság ellenállását erővel nem lehet legyűrni, ezért el kell érni, hogy ne legyen ilyen ellenállás. A választási rendszer átszabására is szükség van, ahogy a Fidesz is teszi, de önmagában sajnos nem elég semmire sem.

KR: Milyen dolgok hozhatnak létre ellenállást?

Kádár: Vannak olyan megosztó témák, amiket jobb kerülni, vagy csendben a szőnyeg alá söpörni. Ezek olyan témák, melyekről az embereknek markáns és nagyon különböző véleményeik vannak, ezért lényegében lehetetlen feszültségek nélkül megközelíteni őket. Ilyenek például trianon és a kettős állampolgárság kérdései. A Fidesz jobban tette volna a kettős állampolgársággal kapcsolatban, ha leült volna tárgyalni a szomszédos államokkal a megadásáról, aztán évek múlva szép csöndben megadta volna, addig is lehetett volna mondani, hogy tárgyalunk, utána pedig, hogy mindenki számára kielégítő módon megadtuk. Nem szabad kapkodni, és nem szabad arrogánsnak lenni, abból mindig csak feszültség keletkezik.

KR: Volna esetleg még egyéb tanácsa?

Kádár: Igen, most hogy kérdi: Semjén Zsolt úgy látom elég sok feszültséget kelt, és gyakorlatilag mindenkit irritál, őt érdemes lenne szőnyeg alá söpörni.

 

Címkék: politika trianon fidesz történelem program pártállam

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://kepzelt.blog.hu/api/trackback/id/tr812103286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vztekle 2010.08.02. 18:59:39

Remek írás. Gratulálok.